Mellém léptél, mikor kiáltottam hozzád, ezt mondtad: Ne félj! Jeremiás siralmai 3,57
Mennyire jó lenne minden imádság után így érezni. Én őszintén elmondom, Isten közel jön, meghallgat, és válaszol. Mégis sokszor más a forgatókönyv. Nem hallható felelet, nem érezhető a közelség, nincs megnyugvás, pont mint Jeremiás siralmai harmadik fejezetében. Érdemes az egész részt átolvasni!
Bizony nem mindig leljük a fentről jövő segítséget. Ma is mondhatnánk, miért engedi ezt Isten? Hányan imádkoznak békéért, családjukért, elnyomottakért, és mégsem látszik változás. Elvette békességemet, elfeledtem, mi a jólét. Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az Úrban! JerSir 3,17-18 Szorongással, aggodalommal, félelemmel, akár dühvel teli állapot ez, ami oly sok embert nyomaszt. De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma. JerSir 3,21-22 Igaz ez rám is? Van nekem is lehetőségem ebben a lelki mélységben az újragondolásra és a reménykedésre? Igen! Szeret és nem hagy kétségek között, hanem közel lép, ismeri a szívem állapotát, ezért azt mondja vagy éppen csak suttogja, ma is, nekem is: ne félj!
Váróterem 