Tavaly egy hirtelen ötlettől vezérelve vágtunk bele a családunkkal a „vásárlásmentes februárba”. Létrehoztam egy Facebook-eseményt, írtam pár posztot, és őszintén meglepődtem: több mint ötvenen csatlakoztak hozzánk. Bár sokakkal beszélgettem azóta, most a saját felismeréseimet szeretném megosztani veletek.
Gyerekként valószínűleg csak nevettem volna egy ilyen kihíváson. Akkoriban nálunk nem egy hónapig tartott a „vásárlásmentesség”, – csak akkor nem trendi kihívásnak hívták, hanem szükségnek. Akinek kevés a betevő, az nem az elvei, hanem a pénztárcája miatt költ csak a legfontosabbakra. Az én gyerekeim már más korban és más anyagi helyzetben nőnek fel. De vajon tudunk jól élni az anyagi szabadságunkkal? Az ige azt mondja: Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de nem válok semminek a rabjává. (1Kor 6,12).
Nálunk is előfordult már, hogy a nagy lelkesedéssel megvett tárgy végül a polcon porosodott, vagy napok alatt tönkrement. Ezek a kihasználatlan dolgok mind mementói a meggondolatlan pillanatainknak. Pedig keresztyén emberként és családként még nagyobb felelősségünk, hogy hogyan bánunk a javainkkal. A tavalyi vásárlásmentes kihívás minket felnőtteket átgondolásra sarkallt, a gyerekeket pedig várni tanította. De amellett sem szeretnék elmenni, hogy a kihívással érintett hónap havi költése kiugróan alacsonnyá vált a többi tizenegyhez képest. Bár a cél nem a spórolás volt – ahogy a böjtnek sem a fogyás a lényege –, a tudatosabb jelenlét természetes velejárója a megtakarítás.
Ha úgy gondolod, hogy téged nem fenyeget a fogyasztói társadalom rabsága, akkor tégy egy próbát!
– Nézz be a ruhásszekrényedbe. Van olyan több mint egy éve megvett ruhád, ami ötször sem volt rajtad?
– Menj a konyhába, és vess egy pillantást a konyhai eszközökre, gépekre. Melyik az, amit szinte soha nem használsz, de jó lesz majd alapon megvetted?
– Állj meg a könyvespolcod előtt. Van olyan általad megvásárolt (tehát egyszer úgy gondoltad, hogy hasznos lesz) könyved, amit még nem olvastál végig?
A vásárlás-detox olyan, mint egy tisztítókúra: csak akkor ér valamit, ha utána nem a legközelebbi „akció-gyorsétteremben” lakunk jól. Ne áltassuk magunkat: a rendszer ellenünk dolgozik. A hirdetések, a futárszolgálatok kényelme és a rafinált applikációk mind azt akarják, hogy kattintsunk. Azt hitetik el velünk, hogy spórolunk, miközben csak a vásárlás okozta dopamin-löketet kergetjük. Tavaly februárban én is éreztem a nyomást: soha nem kaptam olyan sok csábító kuponkódot, és a „már csak 2 darab van” típusú értesítéset, mint amikor épp megálljt parancsoltam magamnak.
Számomra mégsem a vásárlás lett tavaly a fókusz ebben a kihívásban, hanem az irányítás kérdése. Mi vagy ki irányítja a vásárlásaimat: megszokás, külső manipuláció, jutalmazás, trend, szükség, impulzus? És még egy dolog: hogy költekezek felelősségteljesen Krisztuskövetőként?
Ha te is kipróbálnád, itt olvashatod a játékszabályokat:
1. Stop a tárgyaknak: Februárban semmi olyat nem veszünk, ami nem létszükséglet. Nincs elektronika, ruha, ékszer, bútor vagy játék.
2. Csak a fontosat: Élelmiszer, drogéria, üzemanyag és gyógyszer természetesen jöhet a kosárba.
3. Tervezz előre: Születésnap lesz a családban? Vedd meg az ajándékot még januárban!
4. A józan ész szabálya: Ha valami SOS (elromlik a hűtő, kinövi a gyerek a bakancsot), ne legyél önmagad ellensége! De ha megoldható régivel, kölcsönnel vagy javítással, várd meg a márciust.
5. A “Vágy-lista”: Írj listát arról, amit megvettél volna. Márciusban nézd meg: még mindig akarod? (Meg fogsz lepődni a válaszon!)
Mennyi ideig tart?
Mivel február a legrövidebb hónap, ez a legjobb alkalom a kezdéshez!
• Profi szint: A teljes 28 nap.
• Féltáv: Próbáld ki 2 hétig!
Készen állsz egy tudatosabb februárra?
Facebook esemény: https://fb.me/e/5xbOdTTxw
Váróterem 