Az emeleteságy mindkét matracán kuckózik már valaki. Felcsendül a hálanaplóba írandó mai napi örömindok. Imára kulcsolódnak a kezek, megszokott zakatolással folyik az esti imádság a gyermekajkak közül: Én Istenem, jó Istenem, lecsukódik már a szemem. Majd mindenki megfogalmazza a kérést, amit az Úr Jézustól szeretne: csoda, de csoda, de csodaszép álmokat, gyógyulásokat családban és ismerősi körben, izgalmas holnapi napot az óvodában. A megszokott rend énekkel zárulna. De az egyik kedvencnél megszólal a kisebb:
– Anya, azt a versszakot ne énekeld, hogy “Szorongat a Sátán”, mert az ijesztő, és ezzel fogok álmodni.
Az anya faggatózni kezd, tudja-e kívülről az ének folytatását?
– Szorongat a Sátán, de te velem vagy, hű szabadítóm, aki el nem hagy.
– Ez arról szól, hogy Jézus mindig velünk van. Még az álmaidban is meg tud védeni. Azért énekeljük ezt, mert ez ad nekünk biztonságérzetet. Mit jelent, hogy velünk az Isten? – kérdezi az anya.
Mindkét ágyon felül a gyermek, és beszélgetni kezdenek a félhomályban.
– Azt, hogy bármilyen nehézségbe kerülünk, ő tud segíteni, mert gondoz és nem feled el soha – vágja rá a nagyobb.
– Igen, mert Isten soha véget nem ér – egészíti ki a kisebb.
– És ez mit jelent?
– Hogy amikor meghalt se lett vége, mert feltámadt. És aki hisz, az is feltámad. De anya, mit jelent, hogy hisz?
– Hallott róla, hogy Jézus él, erősebb és hatalmasabb mindennél, és bízik benne, hogy ez igaz.
– Akkor jó, abban hiszek. Mert ő legyőzi a Sátánt is.
– És akkor mit jelent, hogy ő velünk van? – kérdezi újra az anya.
– Hogy a szívünkben van, és legyőzi a rosszat az életünkben – teszi hozzá a nagyobb.
– Például úgy, hogy amikor nem akart a húgod összepakolni, és megkértem, hogy legalább három dolgot vigyen be a szobába, végül mégis többet vitt be. Most viszont már aludni kell.
Nincs vita, nem kezdenek rá a “de még csak egyet” nótára. A szőke hajak elterülnek a párnákon. Békesség lengi körül a szobát, megtölti valami egészen különös, láthatatlan jelenség.
Így lehet minden egyes nap karácsonnyá. Mert mi a karácsony? Jézus megjelenése ebben a világban, akit úgy neveztek: Immánuel, azaz Velünk az Isten.
Váróterem 