Ki az közülünk, aki a vezető pozícióját elcserélné egy alkalmazottjával? Ki tapasztalt olyat, hogy az eladó fogta magát, és kifizette az általa megszabott összeget? Milyen elképzelhetetlen lenne, ha egy közlekedési rendőr, mikor gyorshajtás után félreállítja az autóst, a saját nevére írná meg a büntetést. Mikor hallottál olyanról, hogy egy pásztor úgy dönt, a levágásra szánt báránya bőrébe bújik? Utóbbit tette meg Jézus.
Ma a bárány hallatán eszünke juthat a szelídség, az ártatlanság talán a türelem. De valljuk be, városban élő embernek nem sok köze van a bárányokhoz. Bégetnek, tűri, hogy nyírják és néha pörkölt is lesz belőle. Tudom, hogy túl profánnak hatnak ezek a jelzők, de körülbelül ennyi maradt a bárány szimbólumából mára. Elég ez ahhoz, hogy megértsük mit jelent, amikor Jézusról azt mondja Keresztelő János, hogy ő az Isten báránya? Elég ez a Jelenések könyvének megfejtéséhez, miért beszél egy trónon ülő és uralkodó bárányról? Szerintem nem. Ezért hoztam a mindennapi, elképzelhetetlen helycserés példákat, hogy kicsit közelebb kerüljün a gondolatvilágunkhoz az a felfoghatatlan logika, amibe Jézus beleállt. Mert mire is gondoltak a bárány szó hallatán az Ó- és Újszöveteségben élők? Eszükbe juthatott a páska, az ünnep, amikor az Egyiptomból való szabadulásra emlékeznek, arra a csodára, amikor a bárány vére óvta meg a zsidó családokat a haláltól. De lehet, hogy az az áldozati bárány jut eszükbe, amit a nép bűnei miatt vágnak le a templomi kultuszban. Mit jelenthet ezekkel a képekkel Jézus bárányként való megnevezése? Mindent! Ha Jézus az Isten báránya, akkor ő az, aki páskabárányként a vérével megment bennünket a halálból. Ha Jézus az Isten báránya, akkor őt nem a saját bűnei miatt ölik meg, hanem a nép, azaz az én bűneim miatt. Ha Jézus az Isten báránya, akkor igaz rá, – amit egy prófécia mondott – hogy ő némán tűrni fogja, amikor a vágóhídra (Golgotára) viszik. Ha Jézus az Isten báránya, akkor ő megölt, de mégis élő, győztes király, ahogy a Jelenések könyve nevezi meg őt.
És még egy gondolat. Ha Jézus az áldozati bárány, akkor nekünk nem kell áldozatnak lenni. Olyan sokak csak ebben találják meg az identitásukat, és tudatosan vagy tudat alatt, de fenn is tartják az áldozati szerepet az életükben, a munkahelyükön, a kapcsolataikban. De Isten úgy döntött, hogy nem nekünk kell feláldozni magunkat önmagunkért, másokért, ügyekért, a világért. Ő nem áldozatokat akar látni, hanem megmentett, Benne önbizalmat nyert, szabad embereket. Ha ma megkísért a gondolat, hogy egy helyzetben túlhangsúlyozd az áldozati szereped, bevállalj olyat, amit magadon kívül senki nem vár el tőled, és ezért köszönetet sem fog mondani érte, vagy ragaszkodj egy helyhez, személyhez, aki szinte fogva tart, akkor kérd Isten szabadítását és vezetését. A bárány vére ki tud menteni bármilyen megkötözöttségből, rabságból!
Váróterem 