– Jó napot kívánok! Egy felmérést végzünk, mely megmutatja, hogy a keresztények hány százalékban keresztények. Érdeklődnék, hogy ön kereszténynek vallja-e magát, és ha igen van-e öt perce erre a reprezentatív kérdőívre?
– Nem teljesen értem. Keresztény vagyok, de most nem igazán megfelelő.
– Gratulálok, ön már keresztényebb sok kereszténynél. A tapasztalatunk, hogy a keresztények elenyésző százaléka vállalja fel kereszténységét egy idegennel való beszélgetés első öt percében. Ha mégis lenne immáron csak négy perce a kérdőív folytatására, – amely igény és felmerülő kérdések esetén bővülhet – akkor az nekünk és önnek is…
– Jó, mondja gyorsan.
– Köszönöm az együttműködését. Tájékoztatnám, hogy a továbbiakban a válaszadása teljesen önkéntesnek minősül. A beszélgetést nem rögzítjük, válaszait csak a jelen felmérésben használjuk fel, melynek összesített eredményét ön is megtekintheti a mennyirekeresztenyegykereszteny.hu oldalon.
– Ez az egész elég irreálisnak hat. Nagyon remélem, hogy ez egy valódi honlap és felmérés.
– Amennyiben ideje engedi, ellenőrizheti. Szívesen megvárom.
– Folytassuk inkább.
– Igyekszem nem visszaélni a türelmével. Akkor kezdjük is. Milyen gyakran jár templomba vasárnaponként?
– Szinte minden héten.
– Látogatja hétköznap is a gyülekezetet?
– Kéthetente, keddenként.
– A templomban töltött időn kívül végez-e vallási tevékenységet? Imádkozás, bibliaolvasás, keresztény irodalom olvasása, podcast vagy keresztény zene hallgatása, beszélgetés keresztény témákban másokkal, egyéb fel nem sorolt gyakorlat.
– Van, ami ezekből igaz rám.
– Ha átlagot vonna, akkor napi hány órát jelent ez a hétköznapokból?
– Fogalmam sincs. Kb. napi egy óra?
– Gratulálok, ön igazán kereszténynek bizonyult. Ha időtartam függvényében vizsgálom, a számláló az átlagnál jóval magasabb értéket mutat. Ugyanis ön: 5%-ban keresztény. De ez az érték további kérdések megválaszolásával nőhet.
– Hogy micsoda? 5%?
– Uram, ha megdöbbenti a szám, akkor tudok adni néhány tanácsot, hogyan javíthat az egyébként, nem csak a megnyugtatása végett mondom, de kiemelkedő értékén.
– De mégis hogy jött ki ez a szám?
– Ön heti körülbelül kilenc órát fordít az Isten dolgaira. Ezt arányosítjuk az egész hétre nézve.
– Azért ez így túlzottan általánosító. Ezek szerint ha heti 40 órát dolgozom a vállalkozásomban, akkor én csak – gondolkodik.
– Akkor ön 23%-ban vállalkozó, ha az időtartam függvényében vizsgálom. De érdemes más tényezőket is számba venni. A munkaidején kívül szokott róla beszélni, mi a foglalkozása? Tudják önről a barátai, ismerősei, hogy vállalkozó? Szívesen ajánlja a környezetében élőknek a vállalkozását? Előfordul, hogy otthonában munkaidején kívül telefonon keresik munkával kapcsolatban? Álmodik néha a munkájával?
– Igen, többségében igen a válasz.
– Ez esetben ön valóban 23%-nál erősebb vállalkozói jegyeket képvisel. Nézzük meg ugyanezt a kereszténységére tekintettel. A templomban töltött időn kívül szokott róla beszélni, hogy keresztény és hívő? Tudják önről a barátai, ismerősei, hogy keresztény? Szívesen ajánlja a környezetében élőknek a gyülekezetét? Előfordul, hogy gyülekezeten kívül időt szentel keresztény témájú beszélgetésekre legyen az telefonon, üzenetekben, személyes beszélgetésekben? Szokott a hitével kapcsolatban álmodni?
– A kettő azért más.
– Mások is egyetértenek ebben önnel. Míg a munkát bármikor megváltoztathatja, újat tanulhat, szabadságra mehet, nyugdíjba vonulhat, addig a keresztények bizonyos százaléka életet átformáló erőként beszélnek a hitről. Az általuk megfogalmazott elementáris változás olyannyira észrevehető a körülötte élők számára, mintha egy túlsúlyos ember zsírleszíváson venne részt. Továbbá sokan olyan örömről és felszabadultságról számolnak be, amit nem bírnak magukban tartani, szokták mondani, tovább kell adniuk a jó hírt másoknak. Ez egyszerre olyan, mint a babát váró szülők izgalommal teli öröme, amit meg akarnak osztani másokkal, de olyan is, mintha egy kapitány a hajón figyelmeztetné a hozzá legközelebb álló embert, hogy a hajó süllyed, de van az első emeleten elég mentőcsónak, és az az ember szólna a többi utasnak is a veszélyről és a szabadulás lehetőségéről. Igaza van, a kettő valóban teljesen más.
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/740771838740461227/
Váróterem 