Mint a húsz éve együtt élő házaspárnál, könnyen eltűnik az Istennel való kapcsolatunkből is az előkészület fontossága. Lehet, hogy amikor először megértetted ki is az Isten, és észrevetted, hogy mennyire vágyik a veled való találkozásra, akkor kócos hajjal, piszkos kézzel és szívvel álltál meg előtte. De a jelenléte megtisztított, és rámutatott az értékességedre.
A zsoltáros felteszi a kérdést a 24. zsoltárban:
Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén?
Az ártatlan kezű, a tiszta szívű… – válaszolja.
Ha tudom, hogy az Úrral találkozom, kiemelt helyen és időben, – ami lehet a gyűrött szövetű kanapé hajnalban a Bibliával, de lehet egy gyönyörű akuszikájú templom is – akkor hogyan készülök? Be merem magam árulni, felfedni, lemezteleníteni? Ez vagyok, uram, ezeket teszem, te tisztíts meg, de ne csak a lábam, mondja Péter is, mikor megérti Jézust, hanem mindenem.
Mikor eszmélünk rá, hogy vállalnunk kell töredékességünket és megtöretettségünket, hogy ő az életünk mozaik darabkáiból valami gyönyörűt kreálhasson? Újra!
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. Máté 5,8
Váróterem 