A szülők a színpadra néznek, de a függöny mellett már nem áll senki. A tanárok hátsó folyosókon keresztül menekítik a diákokat. Mint megbénult kocsisor az autópályán, alig moccannak az emberek a sorok között. A füstszag egyre többek orrát facsarja. Több szólamú morajlás tölti be a termet, csak egy-egy szólista hangja emelkedik felül a többiekén:
– Gyorsabban!
– Jobbra is van egy vészkijárat, miért mindenki erre tülekedik?
– Gyorsabban!
Klári anyja az ölébe kapja a kislányt. Bárcsak a férjét is fel tudná venni. Ösztönösen dúdolni kezd egy dallamot. Gyerekkorában is ezt énekelte, amikor egy-egy kutya vicsorogva jelezte nem tetszését. A kislány ráismer, és vele együtt énekelni kezdi:
– Nem félek, nem félek, ha volna mitől is nem félek…
Az anya aggódva pillant két lépésenként hátra, de a távolság csak egyre nő. Laci a bottal inti, siessenek. Megkönnyebbülve látja, mikor felesége elhagyja a kaput. Klára már biztos kint aggódik értük.
A kabátok értetlenül néznek a fagyos utcára rohanó tulajdonosuk után. A tömeg indulatait a hideg sem hűti le. Két tűzoltó fénye világítja meg az utcát és a homlokzaton futkosó lángok. Egy család éppen most talált egymásra, mások irigykedve nézik őket, és keresik saját gyermeküket. Béci apja fenyegetőzik, hogy ha valami baj történik, biztos feljelenti az egész kócerájt. Kitty anyja ugyancsak bólogat.
Két orvosféle a mentők kiérkezése előtt segít az épületből kilépőknek, közben barátilag beszélgetnek:
– Jaj, Orsolya, látja, ha tegnap a borospoharat kapja, nem a feleségem koncertjére invitálom, akkor nyugalomban töltené a szabadnapját.
– Én nem bánom – mosolyog a nő az öregre.
Többen indulnának haza, de addig nem engedik őket, míg meg nem tudják, pontosan hány ember is lehetett odabent. Sokan úgy érzik, már a koncertnek is vége lett volna, ha bent maradnak, pedig csak fél óra telt el.
Jázmin, Kitty és Béci már a szüleikkel körbenállva vacognak a hidegtől és az idegességtől. Klára szülei hiába kérdezik őket. Tomi kicsit hátrébb lábujjhegyen fürkészi a tömeget, míg az anyja telefonál. Aztán minden szem a bejáratra szegeződik. Egy kókadt lány botladozik ki. Olyan a feje, mint egy letépett virágszálnak.
Váróterem 