Fogmosás! Harsog a fülünkbe a parancs gyermekként. S onnantól kezdve automatizált mozdulatok keretezik mindennapjainkat. A külső higiéniát tanuljuk otthon, intézményben, beleszocializálódunk a minimum követelményekbe. A fogunkat fogkefével, a hajunkat samponnal, a körmünket körömkefével, a bőrünket szappannal tisztítjuk. És a bensőnk tisztántartásáról mikor esik szó?
Luther Márton a 95 pontját így kezdi: Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: “Térjetek meg!” – azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Máté 4,17).
De ugyan ki éli elém és tanít meg a napi bűnbánati rutin kialakítására? A sűrű mindennapokban eszembe jut-e a bensőm tisztítását kérni az Istentől? Amikor ma megfogom a fogkefém, mielőtt a számhoz emelném, a tükörbe nézve merem-e felfedni bensőm tisztátalanságát Istennek?
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele vannak rablásvággyal és féktelenséggel. Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen! Máté evangéliuma 23,25-26
Váróterem 