
Úgy kell játszani, hogy van egy porszívó. A többieknek el kell szaladni, vagy a porszívó felszívja őket. Akit felszív az odaáll a töltőhöz. Az mondjuk a fal melletti faberakásnál van. Ha a porszívó felszívott mindenkit, akkor ő is odaáll a töltőhöz, mert különben lemerül. Ilyenkor választhatunk új pórszívót is.
Egészen hasonló, mint a fogócska, találtam mondani, de kijavítottak. Ez a porszívózás.
Vajon hányszor csalunk Isten arcára mosolyt hasonló “újításokkal”? Azt hisszük, most valami igazán különlegesbe kezdünk. De az innovatív szemlélet ellenére lehet, hogy ugyanúgy futkosunk egymást kergetve mint anyáink és nagyanyáink.
Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt. Ha van is olyan dolog, amiről azt mondják, hogy új, az is megvolt már régen, megvolt már jóval előttünk. Prédikátor 1,9-10