
Nem tud bántani! Nincs neki keze, nincs neki szeme, szája se. Nyugtatgatja az amúgy szinte mindentől félő nővér a pórszívó fóbiás kishúgát. Elmosolyodtam rajtuk, s láttam, hogy a félelem ellen nem mindig hatnak az észérvek.
Isten is sokféle módon próbálja meggyőzni az embereket, hogy nem kell se tőle, se mástól félni. Tőle azért nem, mert jót akar nekünk. Mástól azért nem, mert a fölöttünk tornyosuló, lábunkon tekergő, mellkasunkat szorító aggasztó dolgok és helyzetek nálunk lehetnek hatalmasabbak, de Istennél nem.
Szerintem kortól független, hogy ijesztő helyzetben megnyugtató egy nálunk erősebb, védelmező személy jelenléte. Kislányom félelmét sem az érvek oszlatták el, hanem a szülői ölelő kar. Észrevettem, hogy nekem is az segít a félelmeimnél, ha Isten így vigasztal:
Ne félj, mert én veled vagyok 1Mózes 26,24-ből