Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. Máté 5,6
Ahogy Jézus nem anyagi szegénységről beszélt a legelején, úgy itt sem testi ingereket, hanem a lélek segélykiáltását hozza be. Ahogyan a testünk jelez számunkra a szükségben, úgy a lelkünk is tud sóvárogni. De míg a testnek sem mindegy, mivel tápláljuk, a lélek is képes belebetegedni az addiktív szerekbe, a stimulánsokba, a méreggel fűszerezett ízfokozókba. Pedig hányszor ezekkel próbáljuk életben tartani a lelkesedésünket, a motivációnkat, az önértékelésünket. Faljuk a világ által tálalt félmondatokat: meg tudod csinálni, képes vagy rá, egyedül is menni fog, győzd le a másikat, valósítsd meg önmagad! Hányásig esszük magunkat velük, vagy jól se lakunk, de már rohanunk tovább. S nem értjük, miért van, hogy valami folyton túl kevés vagy túl sok, de sosem elég?
Hogy mi az az igazság, ami után vágyódnunk kellene? A legtöbb helyzetben a saját igazságunkat keressük. Ezt csak akkor tudjuk elengedni, ha elhisszük, hogy az Atya sem önmagunkért, hanem Jézus Krisztusért igazított meg bennünket. De az igazságkeresésünk nem állhat meg itt. Megigazítottként még inkább fájnia kell a társadalmi igazságtalanságoknak, a kizsákmányolásnak, az emberi jogok félresöprésének, a vállalkozások tisztátalanságának, a viszálykodásoknak…
Ha megmosdatnak, a legszebb ruhádat adják rád, és betolnak egy terembe, ami tele van olajfoltos, szénporos, sárban és ganéjban ácsorgó emberekkel, akkor dönthetsz úgy, hogy azt mondod, nincs mit tenni, engem is össze fognak koszolni, vagy azt: gyertek, itt a szomszéd szobában van víz és tiszta ruha, jut mindenkinek.
Korábban az életemben ritka pillanatoknak számított a megelégedettség érzése. Beszippantottak a folytonos körforgásban lévő dolgok, hogy újra elromlott egy berendezés, megint kifogyott a benzin, lemerült a telefon, üres a bankszámla. Mivel ezeket éppen a fogyás tartja mozgásban, hiába kerestem a megelégedést. Isten viszont megmutatta számomra, hogy létezik másik dimenzió. Nála az örök és az állandó, az nem két év garanciával kapható. Ő a hiányokat nem időlegesen tölti be, hanem a jelenlétében ezek az ingerek és receptorok elnémulnak – soha többé meg nem szomjazik (János 4,13). Azonban ha távol kerülök tőle, újra fellángolnak, ezért keresnem kell a társaságát naponta, akár többször. Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! (János 7,37b)
Váróterem 