Egyszer egy próféta arra próbálta felhívni az emberek figyelmét, hogy azoknak a társaságát keresik és azokra figyelnek, akik hízelgő dolgokat mondanak nekik, akik a kedvükben akarnak járni, ezért az életük tele lett hazugságokkal. A próféta jelezte, hogy ennek nem lesz jó vége, és Isten nem nézi tétlenül, ha az emberek a vesztükbe rohannak. A helyes út elhagyásakor, a szabályok megsértésekor Istennek minden hatalma és joga meglenne, hogy büntetéssel fegyelmezzen.
Egy ismerősöm mesélte, hogy megállította egy rendőr. Na vajon mit akarhat tőlem? – gondolta, hiszen látszólag nem csinált semmi szabálytalant. A rendőr jelezte, hogy pár hónapja lejárt a forgalmija, így ezzel az autóval már nem közlekedhetne. Büntetést érdemel, sőt egy idő után a forgalomból is kivonhatják a kocsit. Az ismerősömet eléggé lesújtotta ez. A rendőr viszont úgy folytatta, hogy menjen, és minél előbb csináltassa meg a forgalmi vizsgát. Kegyelmet kapott.
Ézsaiás próféta is elmondja a várható büntetést, majd hozzáteszi: De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, készen áll arra, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélő Isten az Úr, boldogok mindazok, akik benne reménykednek. (Ézsaiás 30,18) És ezt olvassuk egy másik könyvben is: Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban. (Példabeszédek 16,20)
Mit jelent ez a mai napunkra nézve? A hétköznapi, egészségügyi, anyagi, családi vagy lelki dolgainkat akkor fogjuk tudni odavinni Isten elé, ha előtte megértjük, hogy benne tényleg lehet bízni. Ez a bizalom akkor tud kiépülni, ha megtapasztalod a kegyelmet, amikor a mulasztásaid, a botlásaid és igen mondjuk ki, a bűneid következményét elengedi Krisztusra nézve. És ha bízol, akkor reménykedni is tudsz, hogy bármiben számíthatsz rá.
Váróterem 