Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön! Máté evangéliuma 24,46
Van egy példázat az Újszövetségben, ahol Jézus egy okos és egy bolond szolgát hasonlít össze. Az okosról azt is megtudjuk, hogy boldog. De vizsgáljuk meg előbb, miért okos, mit tesz? A kép nagyon egyszerű. Adott egy szolga, aki csak azért különb a többitől, mert az urától azt a feladatot kapta, hogy adjon enni a többi szolgának a távollétében. A példázat azt mondja, hogy a hűsége és a későbbi boldogsága azon áll, hogy mit tesz a főnöke távollétében. A gonosz szolga nem várja az urát, és visszaél a hatalmával. Elképzelheted, hogy minden jellemzi majd az ő találkozásukat, csak a boldogság nem.
Mi magunk is sok olyan feladattal bírunk, ami nincs folytonos ellenőrzés alatt. Úgy tűnhet, ránk van bízva, hogy végezzük. Gondolhatnánk, hogy csak az eredménnyel kell elszámolni, nem az oda vezető úttal. Vajon ha jönne egy felügyelő, és adott pillanatokban betekintene az életedbe, akkor mit látna? Kulcslyukon bekukucskálva megnézné a reggeli készülődésed, munkavégzésed hetedik órájára lenne kíváncsi, a dugóban való rostokolás közben észrevétlenül beülne az autódba, ellenőrizné egy vasárnapod vagy egy ünneped…
Advent magába foglalja a várakozás lehetőségét. Hidd el, hogy ha számítasz arra, hogy Isten bekukkant az életedbe, akkor boldog lesz a találkozás vele. Ez nem üres megfelelési kényszer, hanem megbízhatóság. És lehet körülötted rendetlenség, de a kapcsolataidat, a munkádat, és az alád rendeltekkel (munkatárssal, családtaggal, gyermekkel) való bánásmódot rendben találja. Az ilyen embert béke, egyenesség és boldogság jellemzi.
Váróterem 