Az élet megy tovább, sodorja a folyó. Jönnek a fájdalmak, mennek el emberek, kordul a gyomor, aggodalom ül a mellkasodra. Csak sodródsz tovább. Húsvét nélküliség állapota.
Az élet megy tovább, sodorja a folyó. Jönnek a fájdalmak, mennek el emberek, kordul a gyomor, aggodalom ül a mellkasodra. S jön valaki, akivel találkozásod lehet. Gondviselése helyet kér nálad. Elkezdi pakolni az üresen hozott táskáját. Megérinti a fájdalmad, a gyászod, azt a tetemes mennyiségű aggodalmat fogja és beletuszkolja, majd a vállára veszi, és messze viszi. Várj itt, kérlel. Mindjárt visszajövök. Ezen a ponton dönthetsz, elengeded-e a megszokott dolgaiddal, és ha igen, míg várakozol, teszel-e újakat a helyébe, vagy mered csendben várni. Ragyogó érkezése mindent megváltoztat. Hagyd a folyót, mostantól én viszlek tovább, s utunknak nem lesz vége már. Körbe járunk, táncra kelünk, ünnepről ünnepre megpihenünk. Gyere, kövess! S vele együtt új életre kelsz te is.
Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. 1János 5,11
Váróterem 