Le lehet élni egy életet sebek és hegek nélkül?
Ha egy fáról levágnak egy ágat, néha még meg is siratja, azonnal nedvet ereszt. Nincs mit tennie, elereszti, de a hiány jele ott marad. Örökre. Mi is ilyenek vagyunk, nem? Látható a császármetszés vonala. Halványan, de megtalálod a gyerekkori sérülésed helyét. Eszedbe jut ma is, akit korábban elveszítettél. De idővel… – mondják a mellénk sodort “nagy vigasztalók”. Az idővel sem tűnnek el, hanem megtanulunk velük együtt élni, ahogyan a fa is folytatja a növekedést.
Ézsaiás a böjtölő embernek azt ígéri, hogy gyönyörűségben, gyógyulásban, gondviselésben lesz része.
Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted. Ézsaiás 58,8
Gyorsabb a gyógyulás, de maradnak hegek még a feltámadott Krisztus kezén is.
Te mit látsz meg a hegekben? A mélységet, a fájdalmat, vagy azt, aki kiemelt onnan téged és kezében tart a mai napon is?
Váróterem 