
Mindegy milyen. Lehet sárga, lila, kék, fehér, rózsaszín vagy bármilyen. Minden virág ugyanazt kiáltja: itt a tavasz. A szemünk válogatás nélkül örül, hiszen a sokszínűsége is gazdagítja az évszakot.
S közben kockagyártó intézmények azonossá formálják különbözőségüktől bájos csemetéinket. Ráfeledkezik a szemünk arra, aki nagyon elüt tőlünk, és problémássá válik az, aki más.
Vajon a mi sokszínűségünk nem hirdethetné ugyanazt? Hogy az Isten nem unalmában, hanem kreativitásában teremtett meg bennünket. Hogy nincs két azonos DNS, egyező ujjlenyomat, tehát nem léteznek ugyanolyan emberek.
A világ azt akarja, hogy ugyanazt hallgassuk, ugyanazt mondjuk, egyszerre bólintsunk és ugyanolyan ruhát hordjunk, de az Ige lehetőséget ad, hogy megéljük a különbözőségünket ajándékként.
Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai. Péter első levele 4,10