
Milyen volt szőkeségünk, nem tudom már…
A férjem és én is szőkék voltunk gyermekként. Aztán teltek múltak az évek, és a göndör fürtök kiegyenesedtek, a világos hajszálak bebarnultak. Most a lányok szőkeségében gyönyörködünk, és megannyi más gyermeki dologban, ami bennünk már nincs meg. Pedig van, amihez ragaszkodnunk kellene.
Jézus azt mondja: Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba. Lukács 18, 17
Miben tudok olyan lenni, mint a gyermekek? Nem jó, hogy a felnőtté válásban mindent olyan természetesen elengedünk, mint a szőke babahajat. Jézus látja azt a kicsikben, amire nekünk is szükségünk lenne. Én megtalálom magamban?