Váróterem

9 Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.  (János evangéliuma 1,9)

Igazi. Mire igaz ez az életedben? A ruháidon látható márkajelre? A hajad színére? Az ékszereidre vagy az azokban lévő kövekre? A párod, aki mellé lefekszel este, ő az igazi? Vagy igaz-e a szavad? Igaz az a kép, amit mutatsz másoknak magadról? Igazi az ünneped? Igaz az életed?

Néha könnyű, máskor nehéz felelni ezekre a kérdésekre, hiszen mihez viszonyítsam? Mi az igazság? – teszi fel még Pontius Pilátus is a kérdést. Ha érdekel, akkor lépj közelebb magához az igazsághoz!

Nézz be a jászolba! Az igazság jelent meg a földön. Igaziból, megfoghatóan, testben. Ott van az újszülött kisgyermeknél. Látod? Nem a zsebében hozta, nem az igazság tudását birtokolta csupán, hanem ő maga volt az igazság. A sírása, a kacagása, a mosolya, a simogatása, a gyógyításai, a kenyérszaporítása, a tanítása, a példamutatása, az egész élete, a halála és a feltámadása is.

Tele vagyunk kamu dolgokkal. Néha bele is törődünk, mondván, nekem nem futja többre, vagy nem vagyok sznob, nekem jó az utángyártott is. Lehet. De ha az Isten dolgairól és az ő világosságáról van szó, akkor ne elégedj meg pótlékokkal, hamis bálványokkal. Ne hajolj le a karácsonyi vásárban a piros, szerencséthozó karkötőért, mondván, ártani nem árt. Inkább hajolj meg az igazi Megváltó előtt, akárcsak a bölcsek, és fogalmazd meg, miért csodálod Őt!

Kép forrása.

(Ez az írás az idei, adventi Váróterem igei sorozatának része. Minden nap megállunk János evangéliumának prológusában olvasható egy-egy szó mellett.)