Váróterem

1 Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. (János evangéliuma 1,1)

Jézus élete nem a jászolban kezdődik. János evangélista nem is írja le a betlehemi történetet, nem számol be Máriáról és Józsefről. Ő máshova fókuszál, a történet elejére.

Kezdetben – kezdi el a beszámolót, éppen úgy, mint Mózes könyve, amikor a világ teremtését próbálja szavakba tömöríteni. Miért? Bevett szokás volt ezzel a szóval nyitni? Nem hiszem. Oda próbáltak visszamenni, ami minden előtt volt, a legeslegelejére a mi történetünknek. Akkor is, ha ez túlmutat az általunk érzékelhető, bizonyítható dolgokon.

Ez az egy szó bennünket is taníthat. Általa miénk lehet a jánosi szemlélet, ami nem csak a láthatókra tekint, hanem azt mondja, minden sokkal korábbra vezethető vissza. Ahogy az ember sem csak a születéstől él, ahogy a szerelem se csak a boldogító igen után a miénk, ahogy egy pozíció betöltését megelőzi a tanulás, úgy a problémák, nehézségek előtt is sorakozik addig apróságnak gondolt kiváltó ok.

Képzeld, még az advent se ma kezdődik. A várakozás sokkal korábbra vezethető vissza. Mi csak időről-időre, fokozott figyelemmel belelépünk az örök várakozók sorába, akik várják az ő Urukat.

Kép forrása.

(Ez az írás az idei, adventi Váróterem igei sorozatának része. Minden nap megállunk János evangéliumának prológusában olvasható egy-egy szó mellett.)