Hatalmas a te karod, kezed erős, jobbod felséges. Zsoltárok 89,14
Köszönöm Uram a két kezemet. Tegnap láttam egy hölgyet, akinek csak egy volt. Te segítsd őt, hogy így is boldog életet élhessen. Bocsásd meg, hogy sokszor csak a hiány láttán jut eszembe, mennyi minden van a birtokomban. Ma nem szeretném, hogy természetes legyen a karom, mellyel emelhetek, tolhatok, ölelhetek. Ma örülök mind a tíz ujjamnak a kezeimen, mellyel aprólékos munkákat is tudok végezni, lapozni egy könyvet, megvakarni a szemem sarkát, sózni vagy simogatni. Jó, hogy ezeket a kezeket imára is kulcsolhatom. Ujjong a szívem, hogy ezt a kislányom is tudja már az ő parányi kezével. Köszönöm, hogy tevékeny lehetek a kezeimmel, és dönthetek arról, hogy másokat segítsek velük. De Uram, köszönöm a te kezeidet is, amivel óvsz, hullámokat szelídítesz, nyári szellőt legyintesz, árnyékolsz és védesz. Köszönöm, Úr Jézus, hogy vállaltad, a te kezed legyen átszegezve, és így az enyém ép maradhat. Hála neked! Ámen.
