Váróterem

Ragyogása olyan, mint a napfény, sugarak támadnak kezéből: abban rejlik az ereje. Habakuk 3,4

A tavasztváró, melegséget hozó napfényben gyönyörködve tűnődöm azon, milyen csodálatos vagy Istenem. Láthatatlan gondoskodásodhoz olykor semmit sem kell tennem. Úgy alkottad meg az eget, a földet és a csillagokat, hogy ha simogat a napsugár, vitamint juttatsz a szervezetembe. Ma megköszönöm, hogy így is táplálsz. A Nappal való kapcsolatom néha olyan, mint veled. Ha sötét van, ha viharos, felhős az ég, meg is feledkezik róla az ember, hogy a távolban a fény mégis ragyog. Tekinteted olykor vakító és arcomat el kell fordítanom. Máskor melegségedben és szeretetedben fürdőzöm, s remélem, a veled töltött idő később meglátszik rajtam. Jelenlétedben cselekvés nélkül, láthatatlanul, de lelkem vitaminhiánya szűnni kezd, egészségesebb lesz, mint valaha. Ugyan van, ki jobban szereti a sötétséget, de senki nem vitathatja, szükségünk van rád az élethez. Ragyogd be a napomat, Uram! Ámen.