Uralkodásának nem lesz vége. Lukács evangéliuma 1,33B
Ha a szemünk csak magunkig vagy a körülöttünk lévőkig lát, akkor végességgel találkozunk. Elvégzünk egy iskolát, nincs több évad a kedvenc sorozatunkból, hamar vége az ünnepnek, újra itt az év vége, vagy vége szakad egy barátságnak, házasságnak, elmúlik egy élet. Még néhány vágyunk is e köré összpontosul: legyen már ennek vége! Messzebbre kell tekintenünk, ha a végtelenre szomjazunk. Jézusról azt jövendöli az angyal Máriának, hogy örökké fog uralkodni. Tehát ilyen távoli múltba kell visszamennünk, ha az örökkévaló érdekel bennünket. De aki elindul ezen az úton, hamar rájön, közelebbi a cél, mint gondolná. Olyan, mintha számokkal akarnánk ismerkedni. Végtelen sok van belőlük mindkét irányba, de nem kell az elinduláshoz a legnagyobbat vagy a legkisebbet megtalálni, elég, ha belépünk valahol a rendszerbe. Persze középen, a legkönnyebben megérthetőnél, a nulla körül érdemes kezdeni. Karácsony ilyen origó, ahol könnyebb megérteni, kapcsolatba lépni Istennel, hiszen egészen közel jött hozzánk. És ha megismered, rájössz, hogy a végtelenséget az embereknek is szánja. Az örökkévaló a miénk is lehet az Ő országában, királyságában, uralkodásában.
Ha túl nagy hatalma van az életedben a végességnek, az elmúlásnak vagy az ezektől való félelemnek, akkor idén karácsonykor lépj közelebb ahhoz, aki a végtelent kínálja.
Váróterem 
