Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak. Jakab 4,17
Keresni se kell az indokokat, miért ne segítsen az ember. Röpke pillanat alatt okok százai tudnak cikázni a fejben: majd más segít, nekem se segít senki, nem is értékelné, nem érdemli meg, majd legközelebb, majd ha jobb helyzetben vagyok és sorolhatnám.
Filozófiaórán egyszer arról volt szó, hogy van aki szerint az, ha hajléktalannak adunk pénzt, segítséget, az nem is jótett, mert önmagunk nyugtatására szolgál, nem a valódi segítségnyújtás a célja. Ez is megeshet, hogy valaki azért tesz jót, hogy más vagy önmaga megveregesse a vállát. De inkább ezt is csak a kifogások közé sorolnám.
Sokan azt gondolják, hogy az az életük nagy feladata, hogy megtalálják a boldogságot. Ez igaz, csak éppen nem a sajátunk az elsődleges cél. Mennyire fordulna meg a világ körülöttem, ha mától azt érezném legfontosabb feladatomnak, hogy mások boldogságát keresem?
Uram, bocsásd meg, hogy sokszor elmulasztom tenni a jót. Vedd el önző érveléseimet, és add a szívembe a vágyat, hogy ott segítsek, ahol tudok. Köszönöm, hogy Te annak ellenére jót tettél velem, Úr Jézus, hogy meg sem érdemeltem. Hadd cselekedjek én is így.
Váróterem 