Amitől az egyedüli segítséget várom, ami számomra a legfontosabb, amit soha nem engednék ki a kezem közül, ami nélküli értelmetlennek tartanám az életem, amit legjobban imádok, az lett számomra az isten. Tele volt az életem különböző istenekkel. Bocsásd meg nekem, hogy nem Te voltál az egyetlen. Most megmutatod, hogy lehet nélkülük élni. Most megmutatod, hogy bálványaim soha nem tudtak valódi segítséget és végleges megoldást nyújtani. Most összetöröd az aranyborjút, és dönthetek, hogy megbánva tetteim és hűtlenségem végre Téged tartalak az egyedüli Úrnak, vagy újat készítek, és folytatom az életem, ahol abbahagytam. Az egyik út az életbe, míg a másik a halálba visz, és a hírekkel ellentétben ez nem függ semmilyen vírustól, hanem attól, hogy veled vagy nélküled élek tovább.
Hozzám kiáltottál a nyomorúságban, és megmentettelek. Válaszoltam neked a felhőből mennydörgésben: próbára tettelek Meríbá vizeinél. (Szela.) Hallgass meg, népem, hadd intselek! Bárcsak hallgatnál rám, Izráel! Ne legyen más istened, idegen istent ne imádj! Én, az Úr vagyok a te Istened, aki fölhoztalak téged Egyiptom földjéről. Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm! De népem nem hallgatott szavamra, Izráel nem engedelmeskedett nekem. Ezért hagytam, hogy szívük kemény maradjon, és kövessék a maguk tanácsát. Bárcsak rám hallgatna népem, az én utaimon járna Izráel! Hamar megaláznám ellenségeit, ellenfeleire emelném kezem. Az Úr gyűlölői hízelegnének neki, az ő ideje pedig örökké tartana. A búza legjavával etetném, kősziklából szedett mézzel tartanám jól.
Zsoltárok könyve 81,8-17
Váróterem 