Uram, ebben a böjtben megmutatod nekem, mennyi minden függője voltam. Észrevétlenül lettem függője a pénznek úgy, hogy folyton azt hangoztattam és gondoltam, hogy nekem a pénz nem számít. De akkor miért lett minden napom része a vásárlás? Függője voltam a cselekedeteknek is, hiszen folyton tenni kell valamit vagy menni valahova. Szinte menekül az ember a csend, a tétlenség, a bezártság elől.
Most lassan, de biztosan megáll a világ egy időre. De a falakon belül új függőségekbe menekülhetek. Előre kérlek, Uram, amíg nem késő, ments meg ezektől! Ne legyek függője a telefonomnak, a tévének, a számítógépnek. Ne a hírek olvasásával töltsem perceim. Legyek inkább függője az Igédnek. Legyek függője gyermekem csillogó szemének, férjem mosolyának. Engedjem meg, hogy Tőled függjek Uram!
Falmászásnál előfordult velem, hogy a csúcson nagyon elfáradtam, de féltem elengedni a kapaszkodókat, pedig a biztonsági kötél és a segítő megtartott volna. Egyre inkább sajogtak az izmaim. Várhattam volna a teljes kimerültségre és izmaim görcsössé válásra, vagy még mindez előtt elengedhettem magam, és a kötél megtartott, én pedig biztonságban földet érhettem. Most is el kell engednem dolgokat, és bízni abban, hogy Isten nem hagy lezuhanni, hanem tart és vigyáz rám.
Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig. Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek, ítéleteid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, Uram. Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot. Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot. Maradj hűséges a téged szeretőkhöz, igazságos a tiszta szívűekhez! Zsoltárok könyve 36,7-11
Váróterem 