Magányomban közösségre találtam Veled. A hétköznapok zaja el akar nyomni, és elhitetni velem, egyedül kell munkám végeznem. De a böjt fogadalma minden nap emlékeztet Rád, és hogy mindez idő alatt nem vagyok egyedül.
Egyedül? Képes se lennék rá! Nyűgnek éreznék mindent, mi megterheli amúgy is terhes napjaimat. De Veled most mégis könnyű a teher. A mezítláb való lépdelés a böjt cserépedényes napjain nem fáj, mert könnyebbé váltam, mint valaha. És ha le-lehúzna mégis valami a mélybe, figyelmeztetem magam: Veled vagyok, ki védelmeddel átkarolva felkarolsz.
Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű. Máté evangéliuma 11,30
Váróterem 