Magányosnak az is érezheti magát, aki folyton emberek között van. A hétköznapokban a leterheltség miatt nagyon kevés idő jut a minőségi közösség megélésére szeretteinkkel, ismerőseinkkel. Szinte csak élünk egymás mellett, de nem együtt. Akinek szabad a hétvégéje, arról azt lehetne gondolni, hogy biztos az egész hétvégét a családjával tudja tölteni, és ez esetben megbocsátható a hétköznapok személytelen monotonitása. Csakhogy hétvégén is rengeted a feladat, úszik a lakás, üres a hűtő, és érdemes boltba is elmenni, mielőtt minden időmet a hosszú sorok fogják elvenni advent utolsó két hétvégéjén. A fiatalabbaknak pedig ott van az iskolán kívül is folytonos feladat: tanulni kell. Ha nem figyelek, az életem csak feladatokkal és azok teljesítésével fog megtelni, nem pedig a szeretteimmel töltött idővel.
Az ünnep más. Akkor rá vagyunk kényszerítve kívülről és belülről, hogy együtt legyen a család. Egyik évben írtam arról a szomorú helyzetről, hogy ilyenkor vannak családok, akik nem tudnak mit kezdeni egymással, mert szokatlan a közösség. Egy helyen vannak, mégis külön. De vajon lehet máshogy csinálni?
Miért van szükség adventre? Miért várunk? – volt a hetünk fő kérdése. Sokfajta válasz közül hétben erősödtem meg. Az utolsó az, hogy adventben része lehetek a várakozók közösségének. Személyes üzenetekben és itt is többször írtam, hogy számomra az az öröm, ha együtt várakozunk. Sokan azt gondolják, hogy az ilyen lelki vagy spirituális dolgok leginkább egyedül élhetők meg. Nem győzőm hangsúlyozni az embereknek, hogy Isten élő közösségekben akar látni bennünket. Legyen az akármilyen területe az életünknek. Barátok, párkapcsolat és a család is a közösség megélésében lehetne a legerősebb, ha lenne rá idő. És ezen túl közösségben szeretné látni a követőit is, a hívőket és keresőket egyaránt. Mert a közösség segít, amikor nehéz, bátorít, ha nincs merszem, és kizökkent abból, hogy ezt csak én gondolhatom így, csak én érzek így. Már nem vagyok egyedül, nem várakozom egyedül.
A hétvégén tervezd meg úgy a dolgokat, hogy kóstolhass bele a családod, barátaid vagy egy gyülekezet adta közösség megtartó erejébe.
Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek is az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal.
János első levele 1,2-3
Váróterem 