Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok. (Jn. 14,18)
Meglepődötten és egyben örömtelin látom az idei karácsonyi reklámokat. Mintha ki lett volna adva a marketing irodáknak, hogy az idén a mottó: együtt a családdal. Jó ezt látni, hogy a média arra biztat, próbáljunk meg valóban a családunkkal, a körülöttünk élőkkel lenni. Sokan mindenféle vallási tartalomtól mentes övezetben ünneplik a karácsonyt, de arra azért figyelnek, hogy egymással szeretetben legyenek. Sőt ilyenkor mintha megindulna egy egész szeretethullám. Örülök, ha mindez meg tud valósulni a családokban. De ennyi lenne az egész? Nincs hiányérzeted?
A karácsony ünnepe azért maradt meg évezredek óta, mert Jézus születését ünnepli a világ. Még akkor is, ha vannak, akik azt mondják, nekik mást jelent. Könnyen tudunk tartalom nélkül, megszokásból ünnepelni, például állami ünnepeket. Feltesszük a kokárdát, amiről lehet, hogy csak annyit tudunk, hogy olyan színű mint a zászlónk.
Vajon megszokás egy kis szeretettel megfűszerezve a karácsony, vagy valóban Jézus születésnapja? Őszintén kérdezem, az ünnepelt jelen lesz karácsonykor?
Mint említettem, örülök, hogy biztatva vagyunk a szeretetre és az odafigyelésre. De mindeközben Jézus is azt mondja, bár nem a média által, hanem a Szentírásban hirdetve: eljövök hozzátok. Legyen a mi idei mottónk ez: együtt a család Jézussal. Ő nem akar minket árván, magunkra hagyni. Mi se szorítsuk ki az ünnepünkből.
Váróterem 